Ott kezdeném a történetem, hogy két éve kaptam az öcsikéimtől egy felnőtt kifestőt, tudjátok, amik mostanában olyan divatosak. Belelapoztam a könyvbe, elámultam, hogy mennyire ismernek a testvéreim, mert ez aztán tényleg a nekem való ajándék volt. Alig vártam, hogy színes ceruzákat, filceket vegyek…
Furcsa érzések kavarognak most bennem. Ez a blog eredetileg azért indult volna, hogy a bullet journaal segítségével kicsit összekapjam magam és megmutassam neked is, hogyan járom be ezt az utat. Az igazság: egyre kacskaringósabban. Nem tudom eldönteni, hogy én írom a bullet journaalt vagy a bullet…